Latin nyelvoktatás

Akármennyire is hihetetlen, latinul tanulni több szempontból is hasznos. Ezt bizonyítja az is, hogy a legjobb gimnáziumokban (pl. Fazekas, Piarista, Eötvös stb.) a mai napig tanítják. A jogi egyetemeken és a bölcsészkarok jó néhány szakán szintén kötelező, mivel minden katolikus keresztény (illetve később részben protestáns) európai állam irodalma, történetírása, tudományossága jelentős részben latinul íródott a 17―18. (Magyarországon a 19.) századig. A latin nyelv ismerete ezért igen fontos a történet- és irodalomtudomány vagy más tudományágak művelői számára, – elég, ha csak az orvosokra vagy teológusokra gondolunk, de sok természettudomány is tele van latin, vagy latin eredetű szakkifejezésekkel.

A latin nyelv tanulása, tudása számos más előnnyel is jár azon kívül, hogy a klasszikus irodalmi műveket – és természetesen a fentebb említett tudományos munkákat is – eredetiben olvashatjuk, megérthetjük. A latinnak ugyanis nagyon szabatos nyelvtani rendszere van, így logikus gondolkodásra és precizitásra is tanít. Ráadásul a latin tanulása által könnyebbé válik más (főleg az újlatin) nyelvek nyelvtanának és szókincsének elsajátítása is, de az angol is bővelkedik latin eredetű szavakban és a magyarban is jócskán akad belőlük.

A latin, mivel nincs anyanyelvi beszélője, holt nyelv; mégis a mai napig az általános műveltség része – vagy legalább is a része kellene, hogy legyen, a szorosan hozzá kapcsolódó görög és római kultúrával és mitológiával együtt, hiszen a mindennapokban is lépten-nyomon találkozunk vele: egy műemléképület feliratán, egy, a sajtóban idézett közmondás által, néha valamilyen termék jelmondataként, vagy ha – ne adj’ Isten – megkapunk egy kórházi zárójelentést.